Csaholc község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 527 fő
Terület: 19.35 km²
Népsűrűség: 27,24 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári-síkság erdőháti részén fekvő település. Vásárosnamény 18 km, Császló 13,5 km, Gacsály 9 km, Kisnamény 6 km, Vámosoroszi 5 km távolságra található.

Története

Csaholc és környéke ősidők óta lakott helynek számít,környékén késő bronzkor-i leletek (sarló, karperec, lándzsa, tokos-balta, kard, csengődísz, bronzőv-töredék) kerültek elő.

Már a XIV-XV. század-ban jelentős község volt.

Nevét 1418-ban Chahowcz, 1446-ban Chaholcz, 1462-ben Chahocz alakokban írták.

A település ősi földesurai a Matucsinayak voltak, 1387-ben azonban hűtlenség miatt birtokaikat a Rozsályi Kúnok, Báthoryak és a Szántai Petőfiek kapták, kikről aztán az egész birtok leányágon a Báthoryakra szállt.

A Matucsinayak 1395-ben birtokuk egy részét újra visszakapják, de 1436-ban újra hűtlenségbe estek, ekkor az ő részük is a Báthoryaké lett.

1425-ben Báthory István, Rosályi Kún László és Jakab Matucsinay Domokos és Miklós birtoka lett, s ugyanekkor határát is megjárják, s külön-külön megjelölik határneveit is: Gymszomoga erdő, Esztergant-erdő, Kerekrakattya-hely, Kalna-bokor hely, Formasrakattya, Karthon-erdő, Domankus földe, -pataka forrás, Maythapataka erdő, Sárvyze folyó elnevezésekkel.

A XVI. század-ban a Báthoryak mellett a Rozsályi Kúnok és a Drágfiak birtokosok a településen.

A XVII. század-ban nagyrészt a Rozsályi uradalom-hoz tartozik, melyre 1652-ben Rosályi Kún István új királyi adományt nyer rá.

1662-ben a falu református templomában tartották a megyegyűlést.

A XIX. század-ban a Darvay, Morvay, Gáspár, Domahidy, Ajtay, Simándy, Kállay, Végh, Radnóczy, Istvándy, Német, Ernyey, Csakay, stb. családoknak van itt része.

A XX. század elején az Isaák és Vállyi család-ok a birtokosai.

A falu lakosságának fő megélhetési forrása ma is a mezőgazdaság. A rendszerváltás előtt itt működő termelőszövetkezet az idők folyamán részvénytársasággá alakult át, s ma a legnagyobb munkáltatók közt tartják számon. Az itt működő volt állami gazdaság területén pedig szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés folyik, mely szintén több helyi lakosnak biztosít munkát.

A falu infrastruktuális ellátottsága folytán az ivóvíz a lakások 80, a gázellátásnál 52, a szennyvízvez. kiépítése a lakások 43%-ánál van kiépítve. A telefon, kábeltelevíziós szolgáltatás ugyancsak biztosított a településen.

Nevezetességei

Református temploma 1828- és 1867 között épült, romantikus stílusban, 2002-ben állították helyre.

Az I- és II. világháború-ban elesettek emlékművét 1992-ben állították fel a templomkertben.

Következő községek

További községek